Rock and Roll!
2010.10.02. 06:01
Guitar Hero: Warriors of Rock játékteszt
Műfaj: Zenei ügyességi játék
Platform: X360, PS3, Wii, NDS
Fejlesztő: Neversoft
Kiadó: Activision
Megjelenés: 2010. szeptember 24.
Szinte minden gyerek elábrándozik egyszer azon, hogy milyen is lenne rocksztárnak lenni. Sokszor még ma is előkapom a „léggitárt” és a rádió előtt elpötyögöm valamelyik Bon Jovi szám gitárszólóját. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki anyu fazekain gyakorolt dobolni, és még most is muszáj énekelnem, ha meghallom az Eye of the tiger-t. Ha azonban valamilyen érthetetlen malőr becsúszott és még sem lettünk rocksztárok, akkor sem maradtunk le semmiről. A Guitar Hero: Warriors of Rock kárpótol mindenért.
A játék az előző részek jól megszokott mechanikájára épül. Gitár és basszus esetén a célunk a ritmusra érkező zöld, piros, sárga, kék és narancsszínű pöttyök eltalálása. Ezt úgy kivitelezhetjük, hogy a gitárkontroller nyakán a megfelelő színű gombot lefogjuk, majd a megfelelő pillanatban a pengetővel megpengetjük plasztik hangszerünket. Ha dobolunk, akkor a szisztéma ugyan ez, csak itt éppen a megfelelő dobokat és cintányérokat kell megütni, vagy egy pedállal lábdobolni. Ha még jobban magunkra akarjuk haragítani a szomszédokat, akkor választhatjuk az éneklést. Nincs feltétlenül baj, ha nem tudjuk kiénekelni a magas C-t, nem kell egy megasztárnak lennünk. A program a hangmagasságot érzékeli, így karakoke szerűen vokálozhatunk a bandánkban.
A reklámlogók után egy egészen hangulatos videó vár minket. A Rock-félisten és a Metál-szörny harcolnak egymás ellen. A test és az elme viadala ez, az időtlen időkig tartó küzdelemben azonban a bestia kerekedik felül, a Rocktitán pedig egy hegy gyomrába zárattatik, a legendás gitárja pedig elveszik. Bizony, ez kérem egy (a szériához képest) komoly történet, ezzel is próbált az Activision erősíteni. A dolgunk a világ minden tájáról a legjobb zenészek toborzása, olyan emberek keresése, akikben megvan az a bizonyos plusz. És ebben az esetben ez a bizonyos plusz konkrét dolgot takar. Mindnek megvan a saját extra képessége. Van, aki minden tizedik eltalált note után extra starpowert kap, van, aki néhányszor képes meggátolni a játékból való kiesést. Ezek a képességek pedig minden karakternél tovább fejleszthetők, az rockereink megtalálják a rejtett képességeiket, ezzel még erősebbé válnak.
Ez tehát summázva a Quest mode, de miféle játékmódokat kapunk még? Van egy tréning módunk, itt a kiesés veszélye nélkül gyakorolhatunk, vagy a teljesen kezdők itt találhatják a tutorial részleget. A Party Play menü alatt szintén minden rizikó nélkül játszhatunk. Ebben az az extra, hogy bármikor, akár játék közben is hozzáadhatunk egy plusz hangszert. Egészen extrém kombinációkat is alkothatunk így, nem kizárt a két dob, egy basszus és egy énekes formáció sem! Van még egy mód, amit Quickplay+ névre kereszteltek. Itt az összes számot elérjük, és kedvünk szerint játszhatunk. Teljesítményünkért pontszámot kapunk, ami lehetővé teszi az online versengést, valamint a számokra kapott csillagok összege mintegy tapasztalati pontként segít minket a fejlődésben. Mint minden eddig elhangzott játékmódot, ezt is mindegyik hangszerrel, vagy akár bandában is játszhatjuk. A végére hagytam a legjobbat, a Competitive játékmódot. Ez az online multiplayer módok színhelye. Online bandázás, párbajozás, minden féle, elérhető itt. Bekerült néhány új játékmód is, de mind egy kaptafára épülnek, a Pro-Faceoff alternatív változatai. A különbség csupán csak annyi, hogy van, ahol nem a pontszámot méri a játék, hanem például azt, hogy egy adott szegmensen belül mennyire voltunk pontosak, vagy, hogy mennyi hangot találtunk el egyhuzamban hibátlanul.
A testreszabhatóság nem változott, most is hatalmas választékunk van a lehetőségekből. Minden hangszerünket kedvünkre alakíthatjuk, és karakterünk kinézetét is egészen extrém sokszínűséggel változtathatjuk. A Quickplay+ módban elért teljesítményünkkel újabb és újabb kiegészítőket oldhatunk fel, ezzel is színesítve ruhatárunkat. Így juthatunk hozzá extra helyszínekhez is, hiszen nem mindegy, hogy egy lepukkant pub-ban, vagy egy vulkán hamuval fedett lábánál tépjük a húrokat.
A zenei lista nagyon barátira sikeredett. A több mint 90 szám hosszú időre le fog minket kötni, amihez hozzáadódik a tonnányi letölthető tartalom, valamint az előző részek számai is importálhatók. Ha még ez sem lenne elég, akkor még mindig ott a stúdió, ahol saját dalokat írhatunk. Na de, hogy valami konkrétumokról is essen szó, az Activision ezúttal is a legnagyobbak licenszét szerezte meg. Black Sabbath, Lynyrd Skynyrd, Linkin Park, Fallout Boy, Queen, Megadeth, KISS, Rise Against, ZZ Top, Sum41, Muse, Nickelback, és persze Dragonforce, csak hogy a nagyobbakat említsem. Mint a címből, vagy az imént említett nevekből már kitalálhattátok, a Warriors of Rock szakít a GH5-el bevezetett pop-os stílusvilággal. A GH3 óta sok rajongót elveszítettek, a GH játékokból mintha kiveszett volna a spiritusz. Próbálkoztak minden félével, de talán csak most sikerült megérteniük, hogy az hardcore Guitar Heroknak mire van szüksége: pörgős, nehéz számokra. Nem kell nekünk Taylor Swift, nekünk keményebb zene kell, abban van a kihívás. Szerintem sikerült elérniük a céljukat, hiszen merem állítani, összességében az eddigi legnehezebb tracklisttel állunk szemben, ez még az expert gitárosokat is megizzasztja. A teljes listát ide kattintva megtekinthetitek.
Invader:
"Mióta megvettem a DJ Herot azóta a plasztik gitáromat csak porfogóként használom. A GH5 és a folytatások már egyáltalán nem jöttek be azzal az idióta csillogó-villogó kinézettel, meg amúgy is a tücc-tücc zenéket jobban szeretem, mint a rockot. Mégis letöltöttem a GH6 demóját és nagyon tetszett. Itt is csillog az egész de engem egyáltanám nem zavart, sõt, nekem kifejezetten tetszik. Egyedül a dobos zavar: nagyon lassan és életszererũtlenül dobol. A történet meg nagyon beteg. Lehet hogy kölcsön kérem a játékot :)."
Pár szót a nehézségekről. Begginer fokozaton nem sok dolgunk van. Az alig-alig érkező hangjegyeket kell eltalálnunk… eltalálnunk, cöhh... még csak húrt se kell fognunk, elég csak pengetnünk. Easy fokozaton már három különböző hang „nehezíti” a dolgunkat. Mediumban ez négyre, Hardban ötre kúszik fel. Expert fokozaton a játék… észveszejtő, aki eddig a szintig feljut, az tudja csak igazán kiélvezni a játék egészét. Itt már tényleg minden hangot magunknak kell játszanunk, ami a Fury of the Storm esetén nem egyszerű dolog.
Beszéljünk a játékhoz árult hardverekről. Három kiadásban került a játék a boltokban. Az első, a sima szoftver, ezt 12.000Ft körüli áron meg lehet venni. A gitár bundle tartalma a játék, valamint egy gitár, ez 23.000Ft-ot kóstál, valamint a Super bundle, ami tartalmazza a játékot, a gitárt, a dobot és a mikrofont. Ez 42.000Ft-os áron szerezhető be. Elég borsos. Nekem sajnos még nem volt szerencsém az igazi Warriors of Rock gitárt kipróbálni, én a szoftvert a régi, GH3-as gitárral pörgetem. A mikrofon maradt a régi, gyakorlatilag ugyan az, amit már a World Tour-ban megszokhattunk. A dobkészlet a Band Hero-ból megszokott felszerelés. Végül a lényeg, a gitár. Két féle kiadásban került a boltokba. A sztenderd csomagban egy „Air Guitar” kapott helyet. Ennek a teste a nyaktól eltávolítható és üreges. Meglehetősen különös. Az előrendelők egy Battle Axe gitárt kapnak, ez leginkább egy fejszére hasonlít, ennek is az oldalai leszedhetők, így kombinálható a sima változattal. Ez mind szép és jó, de nagyon a valóságtól elrugaszkodott. Már nem is emlékeztetnek a kontrollerek a valódi gitárra. Én szívesebben fogadtam volna mondjuk egy '67-es Flying V-t.
A látványvilág, mint mindig most is egy picit fejlődött, de összességében még mindig elég gyenge, bár egy zenei játéktól ne várjunk túl sokat. A meseszerű karakterek, a színpad és a közönség megint egy kicsit szebb látványt nyújt, de a valóságot meg sem közelíti. A gitárnyak, a note-ok és a HUD többi része minden igényt kielégít, habár ami a részemről (és ezzel lehet, hogy egyedül vagyok) hatalmas felrovás, hogy a note-ok még mindig úgy csillognak, villognak, mint a Guitar Hero 5-ben. Ez nagyot dob a látványvilágon, de egy hatalmas szólónál a szélsebesen érkező, fényes pöttyök összemosódhatnak, így a látvány a teljesítményünk rovására mehet. A GH Metallicában eltalálták az optimálist, nem tudom, hogy miért nem lehetett azt megtartani.
Túl sok mindenbe nem tudok belekötni a Guitar Hero: Warriors of Rock kapcsán. A zenei listát keményre vették, de hát, aki garázs együttesben akar zenélni az úgy sem Lady Gagát hallgat. A nehézsége miatt GH függőségben szenvedőknek must have darab. Akik szeretik a kemény rockot és a zenei játékokat, azoknak kötelező. Ezzel eléggé leszűkítettük a kört egy kicsi rétegre, de ez a játék nem az eladási rekordok döntögetésére hivatott. A látvány terén lényegi változás nincs, ahogy a játékmenetben sem, de ettől nem is várunk többet. Majd meglátjuk, milyen lesz a RockBand 3 igazi gitárral. Addig is, ha házibulit tartasz, pár haverod átjön, vagy csak reggelente elkapja a lábadat a boogie, akkor a Warriors of Rock jelenleg a legjobb választás számodra a piacon.
8.6/10
| Ami jó: | Ami nem: |
| Hatalmas számok hatalmas bandáktól. | Még mindig csilli-villi noteok. Sokat akar a szarka... |
| Quest mode. | A kontroller még csak nem is hasonlít egy gitárra. |
| Nehéz. | Semmi funkcionális újítás. |
Szlavi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Millenotti · http://minecraftskill.blog.hu/ 2010.10.02. 07:42:02
Mondjuk nem igazán értem, hogy a kontrollert mért hibának írod fel. Oké, nem jó. De mért azt értékeled? Nem a játék az alany? Ez olyan, mint hogyha a szimulátor fan vesz egy kormányt a játékához. Akkor ha az egyik játék sz.r, akkor a kormányt hibáztatja, mert az gagyi? Nem hinném... :)
Lehet, hogy nem hasonlít a gitárra a kontroller, de a játékot kritizálod, nem a vezérlőt.
Szlavi · http://power-on.blog.hu/ 2010.10.02. 08:38:49
Njugi · http://belabafs.blog.hu/ 2010.10.02. 12:54:43
Utolsó kommentek