Pörgesd a (műanyag) lemezeket!
2010.07.16. 11:17
DJ Hero teszt
Mikor bejelentették a DJ Hero-t, egy béna Guitar Hero klónnak tartotta mindenki, többek között én is. Tavaly a BGS-en bemutatták a játékot, sőt ki is lehetett próbálni. Már akkor megváltozott a véleményem és tudtam: ez sokkal jobb lesz, mint a Guitar Hero!
A játékmenet nagyjából ugyan az, mint a gitáros játékokban: adott három sáv, ebből a bal szélső a zöld, melyen az egyik zeneszám megy, a középső a piros, amivel különféle speciális hangokat adhatunk ki, illetve van a jobb szélső, a kék, amin a másik zeneszám fut. Ezeken a sávokon jönnek lefele a különböző színű gombok, értelemszerűen a turntable kontrolleren az azonos színűt kell lenyomni. A saját kis DJ pultunkon ezek a színes gombok a forgatható lemezen találhatóak. Forgatható, mivel nem csak egyszerű kis pöttyök jönnek majd, bizony sokszor van az, hogy nyilakat ábrázolnak fel vagy le. Ilyenkor az adott színű gombot folyamatosan nyomva kell tartani, majd a lemezt abba az irányba tologatni, amerre mutatja. Könnyebb fokozatokon mindegy merre, csak tologasd, nehezebb nehézségnél már nem mindegy. Ez lenne a Scratch-elés. Ezzel csak egy a baj: az izzadt ujjak könnyen lecsúsznak a gombról. Nem ennyiből áll a játék, a DJ pult bal oldalán van elhelyezve egy kis pöcök, azaz a crossfader. Megesik, hogy a zöld, avagy a kék sáv elmozdulnak szélre. Ilyenkor a crossfadert el kell húzni abba az irányba. Miért is jó? Csak egy számot hallunk. E pöcök felett van valami kis tekerő, ami a Guitar Heróból ismert tremolohoz hasonlít. Habár túl sok értelme nincs, inkább csak freestyle, de mégis nekem ez tetszett a legjobban. Elforgatva valamelyik irányba a zenének más lesz a hangja, jól el lehet vele bohóckodni. A legjobb a mellette lévő gomb, ami pirosan kezd villogni, ha egy bizonyos szakaszt hibátlanul teljesítünk. Ugyan az, mint a Guitar Heróban a Star Power, csak itt eufóriának hívják. Nagyon látványos, főleg sötétben, ahogy villog! Ha pedig nagyon ügyesek vagyunk, vagyis hiba nélkül pötyögünk, akkor akár vissza is tudunk pörgetni (Rewind) a számból egy keveset. Ilyenkor a DJ pulton lévő lemezt kell hátrafele tekerni. Nagyon király érzés, sőt, a melletted ülő cimboráidnak is nyitva marad a szájuk. Ez az az érzés, amit más játékban nem nagyon tapasztalhat meg az ember!
A játékban közel száz zene játszható le, ezek nagyon profi módon vannak összekeverve. A több mint 90 számnak a háromnegyedét biztosan fogod még hallgatni a játékon kívül is. Nekem például ezek az örök kedvenceim belőle: „Rihanna- Disturbia/ Kid Sister- Control”, „Kid Cudi- Day 'n Night/ Black Eyed Peas- Boom Boom Pow”, „Dizzee Rascal- Fix up, look sharp/ DJ Shadow- organ donor”, „Paul Van Dyk- Nothing But You/ Sandy Rivera- I Can't Stop”, „Benny Benassi- Satisfaction/ Tiesto- Elements of Life”, „Public Enemy Ft. Zank Wylde- Brink the Noise 20XX”. Szintén kedvencem, de ugyan akkor nagyon megizzasztja az embert a „Scratch Perverts- Beats and Pieces”. Nem azért mert nehéz, egyszerűen mint az a címe is mutatja irdatlanul sokat kell benne scratch-elni! Persze a DJ Hero is tartogat egy szinte lehetetlen számot, a „Noisia- Groundhog”-t. Elnézést, nem lehetetlen, mert végig lehet játszani, ugyanis a játékban nem lehet kiesni! A grafikája aranyos, nem az a mesés, mint a GH-kban. A közönségben sincs két egyforma ember, legalábbis én nem láttam, igaz úgy sincs időnk azt bámulni. A karakterek is jó részletesen ki vannak dolgozva (a legbetegebb páros a Draft Punk). Férfiaknak ott vannak az aranyos DJ-s lányok is, nagy csöccsel, aranyos pofival. Hölgyek meg talán DJ Am-ért lesznek oda. Akadnak érdekes figurák is, mint pl: Jugglenort, DJ Kid Itch vagy Cleetus Cuts. 16 karakter közül választhatunk, ebben a tizenhatba vannak benne a felsoroltak, de játszható még a híres Grandmaster Flash is. A legtöbb DJ-nek rakhatunk a fejére más és más fejhalgatót, más DJ pultot adhatunk nekik, aminek a szinein is változtathatunk, igaz nem kedvük szerint, meg vanak adva mikből lehet választani. Nem kapunk annyira szabad kezet, mint a GH-ban, őszintén szólva nem is nagyon zavar.
Vannak még zenék, amik nagyon nem sikerültek jóra, mint például: „Queen- Another One Bites/ Daft Punk- Da Funk”. Néhány szám megengedi, hogy gitárral játszunk rajta, mint pl a „Motörhead- Ace of Spades-t” vagy a már említett „Public Enemy Ft. Zank Wylde- Brink the Noise 20XX”. Akár egy baráttal is tolhatjuk, az egyik gitározik míg a másik DJ-zik. Ilyenkor a Rewind nem érhető el, nehogy megzavarjuk a gitárost.
Xbox Live-on is párbajozhatunk másokkal, igaz itt az nyer, akinek több pontja van: nincs semmiféle szívatás és itt se lehet visszapörgetni. Nagy kár, hogy játékost alig talál.
A DJ Hero sokkal jobb, mint a Guitar Hero (EGY FRÁSZT! -Szlavi), ezt olyan embertől is hallottam akinek az ereiben csurdogál a rockvér. Könnyebb is irányítani, habár elsőre kissé furának tűnhet. Semmi vész, kiesni úgysem tudsz. Amióta kipróbáltam a játékot le se tudok róla szállni, fantasztikus és az az érzés, miközben scratch-elsz meg Rewind-olsz meg mikor villog a eufória gombja s közben a közönség üvöltözik, te pedig rohadt nagy királynak érzed megad, hát az leírhatatlan! Mindenképp érdemes lejátszani legalább két-három számot még a legnagyobb GH avagy Rock Band rajongóknak is. Persze az is igaz, hogy a játék cseppet sem olcsó, de hogy a pénzét megéri az is biztos!
Ami jó: ami nem:
+ zseniális zenék - nem lehet kiesni
+ kiváló hangulat - hiányos multiplayer
+ DJ pult
9/10
Invader
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek